A hast�nc sz� hallat�n Egyiptomra, az arab vil�gra asszoci�lunk, de a t�nc eredete enn�l sokkal �sszetettebb.

„A hast�ncr�l a nyugati ember azt gondolja, hogy a cs�b�t�s, �s a szexu�lis v�gykelt�s t�nca, ami term�szetesen nem igaz. Ez egy teljesen t�ves megk�zel�t�s, vagy legal�bbis nagyon felsz�nes; a nyugati ember az�rt gondolhatja ezt, mert nem ismeri, nem t�j�koz�dik egy m�sik kult�r�r�l.”

Elnevez�s
Eredeti arab neve: raqs sharki, sz� szerint azt jelenti, hogy a kelet t�nca. Az arab orsz�gok show st�lus� t�ncaira utal. M�sok �gy gondolj�k, hogy az arab „beledi” sz� jelent�s�b�l ered -  „az �n orsz�gom”, „vid�k”, „haz�m”.
T�r�k�l - g�bek tansi, g�r�g�kn�l "cifte telli"-nek h�vj�k.
 
Az els� „nyugati” nevet a franci�k adt�k, amikor a XIX. Sz�zadban a K�zel-Keletre utazta, �s mivel az eur�pai t�ncokban addig ismeretlen volt a t�rzs �s a cs�p� k�l�n mozgat�sa, t�vesen „dabse du ventre”-nek nevezt�k el, amelyet az angol t�k�rford�t�s „bellydance”-re, a magyar pedig hast�ncra ford�tott. Sajnos a n�v egy t�ves sz�k�p, hiszen az orient�lis t�ncban a t�ncos eg�sz teste mozog, bele�rtve a nagyon tipikus fej-, v�ll- �s mellmozdulatokat, amelyeket l�gy karmozdulatok k�s�rnek.


Orient�lis t�nct�rt�net

A hast�nc, pontosabban az orient�lis t�nc a vil�g legr�gebbi t�ncform�ib�l alakult ki. Gy�kerei az �kori vil�g term�kenys�gi szertart�saihoz vezethet�ek vissza. �vsz�zadok sor�n alakult ki a k�z�ss�gi �nnepek alatt, gyermeksz�l�sn�l, a csal�di otthonokban.

Az orient�lis t�nc a k�l�nb�z� sz�let�si szertart�sokn�l is jelen van. Sz�mos arab t�rzsben a sz�l� n�t k�rbevett�k a t�rzs n�tagjai, �s ism�tl�d� mozdulatokat v�gezve t�ncoltak k�r�l�tte, �nek�kkel �s folyamatos mozg�sukkal, egyfajta hipn�zissal enyh�tett�k a sz�l� n� f�jdalm�t.

A hast�ncot �ppen az�rt t�ncolj�k mez�tl�b, mert �gy alakul ki a k�zvetlen kapcsolat a F�ldany�val, �s �gy lehet annak energi�it felvenni �s k�zvet�teni.

K�s�bb az �kori t�rsadalmakban kiker�lt a t�nc a templomokb�l a vil�gi �letbe, �s sz�rakoz�sb�l, illetve sz�rakoztat�sb�l v�gezt�k. Az �kori G�r�gorsz�gban a szeg�nyebb csal�db�l sz�rmaz� l�nyok kimentek a piact�rre, ahol a lelkes k�z�ns�g p�nzt dob�lt az �gyes t�ncosnak, �gy �ssze tudt�k gy�jteni a hozom�nyra val� p�nzt, �s hogy azt biztos helyen tudj�k, felvarrt�k a ruh�jukra d�sz�t�sk�nt. A p�nzdob�l�s szok�sa a mai napig fennmaradt az arab orsz�gokban, �s a mai t�ncos ruh�kat is az �kori aranyp�nz ut�nzat�val d�sz�tik. (ld. r�z�kend�)

Sokan az �kori Egyiptomot tartj�k a hast�nc �shaz�j�nak, azonban az egyiptomi emberek ink�bb szeml�l�i maradtak, �s �ltal�ban rabszolg�kat b�reltek fel hogy azok sz�rakoztass�k �ket.

Az iszl�m megjelen�s�vel �s elterjed�s�vel ez a t�vols�gtart�s meger�s�d�tt, egyes sz�ls�s�ges csoportok mai napig pr�b�lj�k visszaszor�tani.

A k�z�pkorban felt�nt egy n�pcsoport, amely �tvette a sz�rakoztat�st, hiszen k�v�l �llt az iszl�mon. A cig�nyok a 11. sz�zad k�r�l indultak el Indi�b�l, �s egyre nyugatabbra haladva Perzsi�ban, Egyiptomban, majd T�r�korsz�gban telepedtek le, illetve k�s�bb Spanyolorsz�gig jutottak, Minden orsz�gban, amelyen a rom�k �tvonultak, otthagytak valamennyit zen�j�kb�l �s t�ncaikb�l. �tjuk ment�n ezek a t�ncok keveredtek az �slakos n�pek t�ncaival. Az erdm�ny l�that� a n�pt�ncban �s a hast�ncban.

Egyiptomban a "ghawazee" (azaz cig�nyok) gazdag�tott�k az orient�lis t�ncot. A f�nykor�t �l� T�r�korsz�gban is f�leg �k sz�rakoztatt�k a helyieket �s fejlesztett�k tov�bb �j ritmusokkal a t�ncot.


A modern hast�nc t�rt�nete 1893-ban a Chicagoi Vil�gki�ll�t�son kezd�d�tt. Ide �rkeztek azok a sz�riai t�ncosok, akik t�ncukkal sokkolt�k a baletthez �s a f�z�vel karcs�s�tott n�alakokhoz szokott amerikaiakat.



A sz�zadfordul�n �s a szecesszi� kor�ban a m�v�szetekre jellemz�v� v�lt a Kelet fel� fordul�s, ami t�bb tehets�ges t�ncost inspir�lt az orient�lis t�nc felfedez�s�re �s el�ad�s�ra. Ekkor alakult ki a mai napig �l� sz�rakoztat� jelleg� orient�lis t�nc az �gynevezett "cabaret style", azaz a rev� st�lus is.

A modern hast�nc els� keleti sz�nhelye 1927-ben ny�lt Kair�ban a Casino Opera. A sz�zad szt�r hast�ncosai l�ptek fel itt, h�tt�rzenekarral, akik k�l�n a t�ncosnak kompon�lt zen�t j�tszottak.

Sajnos ma a K�zel Keleten gyakran turisztikai l�tv�nyoss�gnak haszn�lj�k, �s sokszor t�l popul�riss� v�lik. Jelenleg ink�bb Amrik�bna �s Nyugat-Eur�p�ban fejl�dik tov�bb, mint professzion�lis sz�l�t�nc, ahol el�ad�m�v�szek igyekeznek megmutatni, hogy az orient�lis t�nc, ak�r m�s t�ncok, m�v�szett� v�lhat.

A t�nc ma rengeteg vari�ci�ban �l �s vir�gzik vil�gszerte. Ebbe beletartozik az a szorgalmas munka, amelyet n�h�nyan a trad�cion�lis form�k meg�rz�s��rt folytatnak a t�ncok sz�l�hely�n kutatva �s az onnan sz�rmaz� tan�rokt�l tanulva. N�h�ny esetben ezek a kutat�k azok, akik utols�kk�nt �gy t�ncolj�k a r�gebbi t�ncokat, ahogyan azokat a XIX-XX. sz�zad fordul�j�n is l�thattuk volna.

Az emberek �talak�tj�k, �jra�rtelmezik a mozdulatokat, �gy a t�ncok vil�gszerte v�ltoznak, mint minden �l� m�v�szet. Ez az, amit�l a t�nc eredetileg is szabadon fejl�d�tt. A jelent�s v�ltoz�st a mai t�megkommunik�ci� okozza.

 STILUSOK

- egyiptomi st�lus (Raqs Sharki modern egyiptomi st�lus)

- t�r�k st�lus

- libanoni st�lus

 Folkl�r

- Beledi

- Saidi - fels�-egyiptom folkl�r t�nc, eszk�ze a bot

- Khaliigi - arab �b�l jellegzetes folkl�r t�nca, hajt�nc

- Nubiai - Egyiptom legd�libb r�sze �s Szud�n �szaki r�sze. Ez a t�nc sok afrikai elemet kever arab ritmusokkal.

T�rzsi t�nc

A t�rzsi st�lus a sz� szigor�an vett �rtelm�ben nem "autentikus", de a n�pzen�b�l �s n�pt�ncb�l t�pl�lkozik, �gy bizonyos �rtelemben visszat�r�st jelent az orient�lis t�nc gy�kereihez.

A t�rzsi st�lus ameriaki tal�lm�ny. K�zel-keleti, �szak-afrikai, indiai st�lusok �s eur�pai cig�nyt�ncok elemeinek elegye. A st�lusban nagy hangs�lyt kap a csoport szerepe �s a csoportos improviz�ci�, mint el�ad�si forma.

F�zi�s t�ncok: Amerikai t�rzsi hast�nc (ATS), bollywood, g�tikus st�lus, vagy olyan t�ncok, amikor az orient�lis t�nc p�ld�ul a flamenc�val vagy a cig�nyt�nc  elemeivel �p�tkezik.

Divatt�ncok: Samba-Oriental, TranszOrient, Oriental Pop



"Az, hogy melyik st�lus van k�zelebb a sz�vedhez, nem fontos. Igaz�n az sz�m�t, hogy �letben tartsuk a vil�g legr�gebbi t�nc�t, amelyet sz�l�hely�n hivatalosan vall�si, politikai �s szoci�lis szab�lyok miatt a kihal�s vesz�lye fenyeget."

Forr�s :  http://www.hanife-hastanc.hupont.hu